Kedves rokonok, ismerősök!

A nevem Szilágyi Márton. 2007. szeptember 8-án születtem Budapesten. Testvérem Szilágyi Nóra 2010. november 11-én született. Mivel ő még nagyon pici, így én, mint Nórika nagy és okos bátyja köszöntelek Titeket honlapunkon, amely azért készült, hogy követhessétek fejlődésünket. Köszönjük Robi bácsinak a programozást, valamint nagynéninknek Karolának és nagybátyánknak Pistinek a gyönyörű grafikát, illetve pusziljuk unokatestvérünket, Anna Dórát Debrecenben. Látogassátok gyakran oldalunkat, hagyjatok sok üzenetet és ne feledjétek megnézni az annadora.eu-t is!


2014 - a Tyúk éve

2014.01.15.

 Bár a kínai horoszkóp szerinte 2014 a Ló éve lesz, nekünk eddig csak tyúkot hozott… Legalább is Marcitól és Nórától - ez az új mániájuk. Háttértörténet: a Rió című animációs filmben van 1-2 jelenet tyúkokkal, ami annyira lenyűgözte Marcit, hogy azóta minden erről szól. Szerencsére a hülyeség ragadós, és nem csak Nóra, de a Marci közelében lévő (magyar) gyerekek is átvették a “pak-pak-pak-olást”. Reméljük ez is elmúlik majd, mint a Porsche őrület.

Régen nem írtunk, ennek oka pedig hogy egy szomorú időszakon vagyunk túl. 2013. november 7-én Laci Papa hosszú fájdalmas betegeskedés után itt hagyott minket…

Ági november elején kezdett el dolgozni egy baden-i székhelyű cégnél, ahol a kezdeti nehézségek után szépen lassan beletanul a gázturbinák és hőerőművek csodálatos világába. Ezzel egy időben persze Nóra is megkezdte az ovit, szerencsére gyorsan és ügyesen megszokta. Legnagyobb meglepetésünkre olyan gyorsan szívja magába a németet, hogy néhány hét után már simán megértette az óvónéniket. Nagyon szeret járni, és őt is nagyon kedvelik a csoportban.

Marcit - mint minden változás - ez is érzékenyen érintett, talán még mindig nem barátkozott meg teljesen a gondolattal, hogy Anya reggel korán megy és csak későn jön haza…

A sok változás közepette azért nem felejtettük el megünnepelni Nóri harmadik szülinapját. Természetesen tortával, és Márton-napi libával. 

A karácsony és új év 2 hét nyugalmat hozzot Budapesten, pihentünk és sok időt töltöttünk családdal, barátokkal. Sikerült feltöltődni, reméljük a következő (húsvéti) látogatásig kitart a lendület! Marciék szívesen aludtak a nagymamánál (már-már szívesebben, mint otthon…), és nagyon örültek, hogy találkozhattak Pannussal. Pista-papéknál is nagy buli volt, a két lány együtt feladta a leckét papának! A jézuska idén is nagyon bőkezű volt, utólag is mindenkinek köszönjük a sok szép meglepetést.

Még egy szilveszteri bulit is sikerült összehoznunk, a végeredmény a képeken látható! :)

Bízunk benne, hogy az idei év kicsit nyugisabb, kiszámíthatóbb lesz, igyekszünk majd gyakrabban beszámolni a fejleményekről.


Boldog 6. Születésnapot Marci!

2013.09.16.

 A hétvégén ünnepeltük Marci 6. születésnapját. Igazából egész héten ünnepeltünk, csak most tudtak jönni a vendégek. 1 hét alatt nem kevesebb mint 4 tortája volt Marcinak. Ebből 3-at Ági sütött, és mindnek nagy sikere volt az oviban, napköziben és itthon is.

Aki egy kicsit is figyelemmel kíséri a történetünket, az talán emlékszik hogy Marci szülinapja nagyjából egybeesik a Svájcba költözésünk időpontjával. Tehát már 2 éve itt vagyunk! 

Néhány szóban a szülnapról, Marcinak emlékbe:

Szeptember 8-át csak 4-esben, csendesen ünnepeltük. Vasárnap volt, kicsit borús, esős idő. Délelőtt a Carrera autópálya megépítésével voltunk elfoglalva, és nem kevés időbe került rájönni, hogy az előzés hogy működik. Még az is felmerült, hogy vissza kell vinni a boltba! Ez annyira szöget ütött a fejedben – és persze annyira örültél a játéknak - hogy utána éjjel fél3-kor átjöttél hozzánk, felébreszettél, és kérted hogy ne vigyük vissza az autópályát, mert neked ez a kedvenc játékod... J

Délben elmentünk ebédelni egy étterembe, ahol nagyon finom paradicsos tésztát kaptál. Természetesen torta is volt délután, répatorta répamarcipánnal, és 6-os számgyertyával.

Az ünneplés hétfőn folytatódott a „vidámparkban” (Knabenschiessen), ahol sokat mentetek a dodgem-mel Nórával. Szerdán reggel az ovistársaid jöttek érted a kiskocsival, és vitted a mosolygó-fejes marcipános tortát a többieknek. Most vasárnap pedig Anna, Ádám és Timi jött át hozzád megköszönteni.

Az időben kicsit visszafelé haladva a nyári programokról szeretnék megemlékezni. A hosszú budapesti tartózkodást egy viszonylag spontán nyaralás követte. Miután kiderült, hogy az őszi szünetben nem fogunk tudni nyaralni menni, így a kreativitást nélkülözve ismét Cannes-ban indultunk. Az idő gyönyörű volt, az aparman elég jó, és a nizza-i kirándulás pedig különösen emlékezetesre sikerült. Szintén fontos megemlékezni arról, hogy Marci első tejfoga a nyaralás alatt esett ki!

Ami nem annyira jól sikerült az az oda- és visszaút volt. Röviden annyit mondtanék, hogy a francia autópályakezelő még nem jött rá arra, hogy a kapus díjfizetés  nyári csúcsforgalomban nem igazán praktikus... De azért Cannes sok mindenért kárpótol – például kevés helyen lehet Pagani Huayra-t látni.

Egyébként nagyon örülünk, hogy újra elkezdődött az ovi. Marci nagyon várta, hogy újra lássa a barátait. Ő most már „nagycsoportos”, amit itt pillangónak (Schmetterling) neveznek. Ők segítenek a kicsiknek (Räupli) beilleszkedni a csoportba. Marci párja egy magyar kislány, Hanna.

Nóra továbbra is játszócsoportokba jár, ahol egyre jobban megérti a németet és elkezdett már néhány szót németül is mondani. 


"Van olyan, hogy ötven-száz?"

2013.07.23.

 Nyár van a javából, Budapesten kb. 35 fok. A tavasz úgy elszaladt, hogy el is felejtettünk írni egy pár sort… Na nem azért, mert nem történt semmi, éppen ellenkezőleg.

Csak a képek alapján néhány rövid szösszenet a történtekről, volt itt többek között:

  • tavaszi szünet - természetesen budapesti tartózkodásssal
  • sok séta és kirándulás Zürichben és a környékén
  • emékezetesen rossz idő május-júniusban, rengeteg esővel
  • durva allergia a jó idő érkeztével
  • kirándulás Kandersteg-be a magyar családokkal
  • és talán a tavasz fénypontja: a Lalor család látogatása Londonból

Monica, Adam, Jack és Harry volt a vendégünk néhány napig. Nagyon jól éreztük magunkat, a végére a gyerekek is egészen megkedvelték egymást (különösen Nóra és Harry). Bár eddig sem terveztük, de azért a pár nap alatt a napnál is világosabbá vált, hogy nem szeretnénk 4 gyereket! :)

Szintén jegyezzük fel az utókornak, hogy Marci megtanult pótkerék nélkül biciklizni. Bár az óvódában - enyhén szólva - nem ő a példakép magatartásból, gyakran megdícsérik. Ügyesen csinálja a feladatokat, sokat tanult például a festészetről, és nagyon szépen elbodolgul a német nyelvvel.

Emélkezetes marad ez az időszak:

  • a Porsche őrületről (Ági születésnapján Stuttgart-ba mentünk a Porsche múzeumba)
  • az autós kártyáról (Gumpert, gyorsAudi, turbóFord és társai)
  • a Villám McQueen őrületről (Nóra is azzal alszik!)
  • arról, hogy Marci megtanult sakkozni is, és remekül számol, 
  • és a sok LEGO autóról, az autóversenyekről, Stöcklin bácsi Chevrolette Camaro-járól, 
  • valamint az iPad-es autóversenyről, amiben Marci és Ági már nagyjából egyformán nagy spílerek.
  • Nóra emélkeim szerint az emúlt néhány hétben csak leginkább nyafogni tud, különsen ha Marci nyúzza. De most már ő is egyre önállóbb, sok mindent egyedül szeretne csinálni, és lelkesen jár a játszócsoportokba. Szerencsére már pelenkára sincs szükségünk egy ideje, és Marcitól sokat tanul (jót és rosszat egyaránt).

Bár már javában a nyár közepén járunk, még nem túl régen kezdődött az iskolaszünet, amit javarészt Budapesten töltünk. Itt is sok érdekes program van, lesz miről beszámolnunk...

 

ps: aki a címben szereplő kérdés történetét nem ismeri, annak szívesen elmeséljük személyesen!


Várjuk a tavaszt...

2013.03.15.

 ... egyelőre hiába. Nehezen akar elmúlni az idei tél. Korán kezdődött (október végén esett le az első hó!), cserébe viszont sokáig tart. Például a mai (márc. 15) napon is szép fehér hótakaró borította a tájat. Igaz, az otthoni extrém téli időjáráshoz nem hasonlítható ami itt van, de akkor is...

Bár a legutóbbi bejegyzés címe az, hogy "Karácsony előtt", azt hiszem a karácsonyi részletes beszámoló most elmarad. Eltelt, jó volt, természetesen főként Budapesten voltunk. Olyan távolinak tűnik, hogy már alig emlékszem a részletekre. Azt tudom, hogy nem pont úgy alakult, ahogy elterveztük, mivel Pannus beteg volt. Így a debreceni látogatás felemásra sikerült, az unokatesókat a doktorbácsi eltiltotta egymástól. De azért ajándékban, pihenésben és evésben gazdagon telt, panaszra nem lehet okunk.
Szívesen mesélném, hogy kiélveztük a csodaszép svájci telet az idén, de azért ez nem teljesen igaz. A tél tulajdonképpen csodaszép volt, sok-sok hóval. Nem is volt különösebben hideg. De a helyzet az, hogy a mi gyerekeink nem a tél szerelmesei, és ennek megfelelően a szánkózásra tett próbálkozások és a téli séták kifejezetten rövidre sikerültek. Nóra csak nyavajog, ha hideg van, Marci pedig nem valami bátor, ha szánkózásra kerül a sor. De ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Azért Marci már megszerette annyira a havat, hogy minden nap nyakig belemászott, és a jégcsapok is nagyon jó játéknak bizonyultak.
Ahogy a képes beszámoló mutatja, Apa egy évvel ismét öregebb lett, amit egy hatalmas somlói galuska tortával ünnepeltünk. Akkor tortát kaptam, hogy több ember segítségével is napokig tartott megenni. Nagyon finom volt, igazi meglepetés!
Aztán gyorsan ugrottam egy rövid időre a télből a nyárba, volt szerencsém néhány napot Indiában töltenem. Sok szempontból érdekes élmény volt, bár a "jó volt" és "tetszett" kifejezéseket semmiképp nem tudnám ezzel kapcsolatban felemlegetni. Mondjuk úgy, hogy nem egy olyan hely, ahova visszavágyik az ember. Arra viszont mindenképp jó volt, hogy valami újat lássak, és hogy még inkább tudjam értékelni azt, hogy milyen szuper helyen lakunk...
Az átlagos hétköznapokat (ovi, némettanulás, munka, stb) egy ronda vírusos betegség követte Nóránál, ami belenyúlt a február végi iskolaszünetbe is. Ez a két hetet Marci és a család női tagjai Budapesten töltötték, míg Apa "vigyázott a lakásra". Hogy ne legyen az otthoni tartózkodás túl unalmas, ezért Ági fogászati kezeléssel dobta fel a szünidőt.
Az igazi izgalmak viszont ezt követően kezdődtek: Ági (tervezett) visszér-műtétjére a szünet után került sor. A műtét a tervek szerint alakult, Ági 2 nap kórházi tartózkodás után jöhetett haza, és most már túl van a kezdeti lábadozáson. Még eltart egy darabig mire újra szaladni fog. Gizimama segítségére támaszkodunk ezekben a napokban, aki még most is itt van velünk, és rengeteget segít a háztartásban és a gyerekekkel. 
Bízom benne, hogy a teljes gyógyulás legalább olyan gyorsan fog jönni, mint a tavasz - mind a kettőt nagyon várjuk!
.....
Néhány érdekesség még eszembe jutott: Az elmúlt hetek történései közé tartozik, hogy Marci dobta a BMW-k iránti rajongást, és immár a Porsche az igazi sztár. Persze a Lamborghini és a McLaren is tetszik, de legjobb az a Porsche, aminek hátul van a motorja és 4 kipufogója van. Marci már nagyon várja, hogy le kelljen cserélnünk az autónkat... :)
 
A húsvéti előkészületek részeként a mai napon a Lindt&Sprüngli csokoládégyár mintaboltjában garázdálkodtunk. Ezt minden jövőbeni látogatónknak tudjuk ajánlani. Elég közel van hozzánk, és hihetetlen csokoládé kínálattal rendelkezik. A gyerekeket elég nehéz volt kordában tartani...

Karácsony előtt...

2012.12.19.

Szerencsére nagyon jól telt az elmúlt pár hét. Mindenki szépen halad a nyelvtanulással (na jó, én elég lusta vagyok, Nóra meg csak úgy össze-vissza beszél), de Marci már mindenkinél jobban érti a svájci németet.

Megtartottuk a Márton-nappal egybekötött Nóra születésnapot, a kis trambulin hatalmas sikert aratott. Azóta Marci - elmondása szerint - azon szokta kiugrálni magából a butaságot. Az elmúlt hetekben továbbra is óriási sláger volt a katica, bár most az iPad-en játszható játékra és egy plüss állatkára koncentrálódik leginkább a figyelem. Ezen kívül a LEGO-zás is nagyon népszerű, Nóra pedig finomakat főz az új kis konyhájában.

Volt sok Mikulás program is, szerintem már túl sok. Én ha gyerek lennék, nehezen érteném hogy honnan jön ez a sok Mikulás… Nóra még nem nagyon barátkozott meg a gondolattal, a fényképeken látszik is hogy "kicsit" sír tőle, sőt esténként sokszor felkelt, mert félt hogy a Mikulás bemegy a szobájába… Szerencsére Marci elmondta neki, hogy ettől nem kell tartani.

A karácsonyi műsor az oviban remekül sikerült, Marci angyalkát játszott a Jézus születését elmesélő történetben, és nagyon ügyes volt.

És hogy mi történt még? Marci elkezdett egy fejlesztő tornára járni, amit nagyon szeret, itt volt Gizimama, Áginak kioperálták az egyik bölcsesség fogát, én pedig megjártam Mexikót is. A korán jött tél egész jól tartotta magát eddig, Adliswilben 2 héttel ezelőtt kb. 40-50cm hó volt. Állítólag úgy 40 éve nem volt ennyi hó december elején errefelé…. 

Most már pakolunk, és hamarosan indulunk Budapestre, ott töltjük a karácsonyi szünetet. Nagyon várjuk a családi programokat, a fenyőfa díszítést, és a pihenést.

 

Zoli


KORÁBBI BEJEGYZÉSEK »